Diéta hatása a szervezetre. Táplálkozás és tudomány

Témakörök: Életmód, táplálkozás Diéta, fitness Kutatás Érdekesség A leghatásosabb az, ha az ember egészséges étrendet követ, hogy feltöltődjön vitaminokkal és ásványi anyagokkal, állítja évtizedes orvosi, dietetikai, táplálkozás­tudományi tapasztalataira alapozva Figler Mária gasztroenterológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem PTE Egészségtudományi Karán a dietetikus és táplálkozástudományi képzés vezetője, aki egész pályafutása során a különböző élelmiszerek betegekre és egészséges emberekre gyakorolt hatásait kutatta-kutatja.

Böjti ételek

A táplálkozástudományi kutatóintézetekkel való együttműködés eredményeként mára egészségesebb élelmiszerek kerülhetnek az asztalunkra-olvasható az innoteka. Mi alapján határozza meg napjainkban a tudomány a korszerű táplálkozás fogalmát: az életvitel, a foglalkozás, a földrajzi környezet vagy a genetika nyom többet a latban? Az egészséges táplálkozásnál fontos szempont az energiafelhasználás, s bár mindegyik csoportnak eltérő energiamennyiségre van szüksége, a nagy tápanyagok összetétele többé-kevésbé változatlan marad.

Nagyon fontos szempont a foglalkozás is, ami alatt a fizikai aktivitást is értjük, hiszen más kell egy bányásznak, egy irodai dolgozónak vagy egy sportolónak.

A klimatikus viszonyok is befolyásolják az energiaszükségletet, a táplálkozást, mivel nem ugyanakkora a szervezet energiafelhasználása, ha valaki északon vagy a trópusokon él. A genetikánk szerepet játszik például abban, hogy milyen tápanyagokat képes a szervezetünk rostdús diéta leghatékonyabban felhasználni, s melyek váltják ki a legnagyobb egészségmegőrző hatást.

A genetika azonban nem jelent eleve elrendelést, ha valaki tudja, hogy genetikusan örökölt valamilyen súlyos eltérést, ami hajlamosíthatja akár egy korai szívinfarktusra, rá sokkal nagyobb felelősség és kötelezettség hárul, hogy a hibás gén ne aktiválódjon, és ne válthassa ki a betegséget. Az érintetteknek úgy kell megválasztaniuk az életmódjukat, diéta hatása a szervezetre aktivitásukat, táplálkozásukat, hogy ennek a genetikai determináltságnak ne legyenek súlyos következményei, és ne okozhasson betegséget.

Ezzel foglalkozik az epigenetika.

Kapcsolódó cikkek

A mondás szerint az vagy, amit megeszel. Valójában mek­kora szerepe van a táplálkozásnak az egészségmegőrzésben és a betegségek gyógyításában, illetve mit értünk táplálkozási betegségeken?

Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak része a rendszeres hús- és halfogyasztás, csakúgy, mint a tej- gabona- a zöldség- vagy a gyümölcsfogyasztás. A táplálkozási betegségek közül a leggyakoribb az elhízás. Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell említenünk az energia-egyensúly megtartásának fontosságát, ami azt jelenti, hogy a bevitt táplálék és az elfogyasztott energia egymással egyensúlyban van, mert ez biztosítja a testsúly megőrzését, hogy se ne fogyjunk, se ne hízzunk.

Ezenkívül persze nem árt betartani néhány fontos szabályt, például azt, hogy nem dohányzunk. Alkoholt sem fogyasztunk, vagy legalábbis nem olyan mértékben, ami káros hatással lehet a szervezetünkre.

A táplálkozástudomány jelenlegi álláspontja szerint a napi két deci vörösbornak megfelelő alkohol inkább egészségvédő, mintsem káros hatású. Visszatérve az előző gondolatmenethez, az energia-egyensúly alapvetően fontos az egészségünk és a jó közérzetünk megtartásához, azonban ebben a tápanyagok aránya is szerepet játszik, mely ma már tudományosan alátámasztott, kutatásokkal bizonyított tény. Az emberi szervezet elsősorban a szénhidrátokat használja fel energiaforrásként, ezután következnek a zsírok és végül a fehérjék.

A bio­kémikusok úgy mondják: a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek el.

Testsúlycsökkenésnél az emberi szervezetben először a legkisebb tartalékban lévő szénhidrátok fogynak el, utána következnek a zsírok és csak legvégül a fehérjék, ami már az izmokat, a csontokat, azaz diéta hatása a szervezetre test építőköveit jelentik. A bevitt táplálék helyes arányai tehát: ötven-ötvenöt százalék szénhidrát, harminc százalék zsír, a maradék pedig fehérje.

Ezek az arányok életkoronként kicsit változhatnak: gyermekkorban a növekedés miatt több fehérjére van szükség, időskorban pedig azért, hogy az izom- és csontvesztést megállítsuk. Fontos tisztáznunk azonban, hogy mit ért a táplálkozástudomány szénhidrát alatt. A legtöbb ember azt gondolja, hogy az egyszerű és a kettős cukrokat, a glükózt, a fruktózt, a laktózt, pedig ezeken kívül vannak az úgynevezett összetett komplex szénhidrátok, a keményítőfélék és a rostok.

Mindez együttesen teszi ki a táplálkozástudomány által ajánlott ötvenöt százalékot.

A természetes élelmiszerek is tartalmaznak valamennyi szénhidrátot, például a zöldségek, gyümölcsök, salátafélék vagy a hüvelyesek, az olajos- és a gabonamagvak, a csírák. A legjobb minőségű szénhidrátok a természetes élelmiszereinkben találhatók. Az ener­gia-egyensúly megtartásának fontossága azt jelenti, hogy a bevitt táplálék és az elfogyasztott energia egymással egyensúlyban van, mert ez biztosítja a testsúly megőrzését, hogy se ne fogyjunk, se ne hízzunk.

A szénhidrátszegény diéta hatásai

Az egészségünk és a jó közérzetünk meg­tartásában azonban a tápanyagok aránya is szerepet játszik. Mi az egészségtudatos táplálkozás és a diéta közötti különbség? A dietoterápia, azaz a táplálkozással való gyógyítás jóval bonyolultabb, és nagyon sok esetben diéta hatása a szervezetre hogyan tudnék fogyni egészséges táplálkozástól, elsősorban nem is annak alapelveitől, hanem a tápanyagok arányától és azok minőségétől.

A cukorbetegek táplálkozásánál is ugyanazok az alapelvek, mint az egészséges embereknél, de egészen más a javasolt szénhidrátok, zsírok minősége.

A koplalás rendkívül veszélyes a szívre

Ugyanez igaz például a vese­betegeknél is, csak az ő esetükben a fehérjebe­vitel mennyiségét és minőségét határozzuk meg. A táplálkozástudomány pontosan leírja, hogy mi számít egészségesnek; az már más kérdés, hogy az emberek egészségtudatosan használják-e ezeket az ajánlásokat. Kimutatták, hogy Magyarországon a népesség mindössze tizenhat százaléka táplálkozik egészségtudatosan, fogyasztja azokat az élelmiszereket, amelyek elengedhetetlenül modell étrend az egészség megőrzéséhez.

Egy egészséges embernek kell-e, szabad-e megelőzés céljából úgymond diétáznia? Mi a véleménye a léböjtről, illetve a méregtelenítő kúrákról és társaikról?

Napjainkban idesorolhatjuk a gluténmentes diétát is, ami szintén nagy divat, holott sok esetben teljesen felesleges, mivel a népesség alig néhány százaléka szenved liszt- vagy gabonaérzékenységben.

Így hat a böjt a testre

Kevesen tudják, hogy azok, akik gluténmentesen táplálkoznak, hajlamosabbak például az elhízásra. A léböjtkúráknak megvan a maguk jogosultsága, de hosszú távon csak orvosi felügyelet mellett.

Németországban klinikák épültek arra, hogy laboratóriumi és orvosi ellenőrzés mellett kezeljenek például elhízottakat vagy cukorbetegeket léböjtkúrával.

Magyarországon is vannak ezzel próbálkozó magánvállalkozások, bár néha előfordul, hogy olyan szakemberekkel, akik nem igazán értenek hozzá.

Rövidebb ideig természetesen bárki böjtölhet, lehet hetente egy olyan nap, amikor kizárólag tiszta ásványvizet vagy zöldség- és gyümölcsleveket fogyás magokkal. Régen a böjtnek megvolt a maga szerepe az egészségünk megőrzésében, de mára sajnos elvesztette a jelentőségét az életünkben. A vallási böjtök arra szolgáltak, hogy úgymond megtisztítsák a szervezetet, ami az embereket egy kis önmegtartóztatásra diéta hatása a szervezetre.

Tulajdonképpen a hedonizmus vezetett odáig, hogy napjainkra ilyen sok táplálkozási betegség alakult ki.